Év végi top 10 - A legjobb könyvek, amiket idén magyarul olvastam

Boldog Karácsonyt mindenkinek! (Még egyszer.)

Kép forrása: Pixabay

 

Közeleg az év vége, én meg sok-sok olvasással vagyok adós magamnak, de bízom benne, hogy a következő év jobb lesz számomra könyves szempontból. Az idei olvasásaim meghaladták az 50 könyvet és a 20000 oldalt; jövőre 100 könyv a cél, és ha nem fulladok ki teljesen év végéig, 30000 oldal. Nem lehetetlen, csak egy kicsit rá kell gyúrni. Addig pedig, amíg új erővel láthatok neki a 2022-es olvasmányaimnak, szeretnék írni egy kis összegzést az idei évemről.

Idén 77 könyvet olvastam el, ebből 42 magyarul volt, azaz idén kevesebbet olvastam angolul, mint szoktam. Ez egyrészt jó, mert annyival több blogolnivalót adott; másrészt viszont sok mindenről maradtam le, úgy érzem, ezért jövőre megpróbálok kiegyensúlyozottabb lenni. Az idén olvasott összes könyvem toplistájának így is legalább a fele angolul lenne, ezért most a kedvenc magyar nyelvű könyveimről fogok beszámolni, a blog témájához híven.

Karácsonyi meglepetések

Boldog Karácsonyt, feleim!

Tudom, hogy igazából holnap kezdődik az ünnep, de nálunk már megvolt az ajándékozás, szóval idén korán kezdtem. Az idei karácsonyi szabadságomat elég szűk családi körben töltöm, így két ajándékot kaptam, de azt a két ajándékot imádom.

Édesanyám gondban volt, hogy mit ajándékozzon nekem, ezért azt mondtam, bízza magát a Molyos kívánságlistámra - azzal engem mindig boldoggá lehet tenni. Így került hozzám a Mielőtt a kávé kihűl, amit már nagyon régóta szerettem volna beszerezni; általában nem szoktam borító alapján ítélni a könyvet, de ez annyira megfogott ezzel a grafikával és a tökéletes színharmóniával, hogy egyszerűen szerelem volt első látásra. Nyilván magára a könyvre vagyok kíváncsi, de emellett a tökéletes borító mellett nem tudok elmenni szó nélkül. Az ékszeres kazetta pedig nagybátyámék ajándéka volt; belül fekete bársonnyal bélelt, és annyira szép, hogy szinte fél az ember ékszert tenni bele. Díszhelyen lesz majd a könyvespolcomon.

Tudom egyébként, hogy csend volt itt mostanában, de ennek az az oka, hogy az elmúlt hetekben inkább angolul olvastam; befejeztem például Emily Carroll Through the Woods című csodás képregényes kötetét, ami annyira varázslatos, hogy nagyon. Eszméletlenül gyönyörű rajzok, a történetek meg úgy hideglelősek, ahogy vannak. Amellett elolvastam a Borderlands című 1990-es horrorantológiát, ami szintén nagyon tetszett, de kicsit gondban vagyok az értékelésével, mert maguk a történetek nagyon nehezen megfoghatók, így körülírni őket sem lesz egyszerű. De azért ezt a két könyvet nagyon ajánlom bárkinek, aki szereti a kevésbé hagyományos horrort.

Nem ez lesz az év utolsó bejegyzése, van még tervem erre a pár napra; de addig is szeretnék mindenkinek békés, szép Karácsonyt kívánni. Szóval viszlát legközelebb, és ünnepeljetek jót!

Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán - A test angyala - Ennél soha rosszabbat esős napokra

 

Szögezzük le: a romantikus irodalom nem igazán a szívem csücske. Egyrészt azért, mert bármennyire is igyekszem félretenni a szemforgató cinizmust, valahogy nagyon nehéz megtalálnom azokat a szerelmi szálakat, amik igazán megérintenek, ezeknek a nagy része pedig nem konkrétan romantikus, hanem inkább más műfajú könyvekben talált rám. Másrészt meg legendás a tehetségem ahhoz, hogy ezek helyett a romantikus irodalom mocsárgőzös bugyraiba szálljak alá, tök véletlenül. Az írói csoportommal rendszeresen ülünk össze rossz könyveken röhögni, amiket találok, és habár címeket nem mondok (nem akarok megbántani senkit), hadd illusztráljam az általános színvonalat így: az egyik könyv főszereplőjét közösen elneveztük Tengeri Uborkának, mert a valódi neve Anemone volt. A 19. századi Angliában. Igen, tényleg.

Szóval ha egy olyan szerelmi történetről van szó, ami szándékosan igen-igen rossz, hát azt a könyvet nekem írták, feleim.

Íme még egy book haul

Üdv megint!

Tudom, csend volt mostanában a blogon, amiről egyrészt az Élet Dolgai tehetnek, másrészt meg az, hogy kissé alábbhagyott az olvasási kedvem - egyszerűen szünetet kellett tartanom a rengeteg könyv után, amivel az elmúlt két-három hónapban megismerkedtem. Arról nem is beszélve, hogy várnom kellett az oltási igazolványomra, így a könyvvásárlás elmaradt egy darabig (az online rendelésről meg tudjuk, hogy nem ugyanaz a hangulata). Tegnap és tegnapelőtt viszont végre beszabadultam a könyvesboltokba, és szabadjára engedtem a vásárlási kedvemet. Tulajdonképpen próbáltam kicsit spórolni, de annyi fantasztikus új megjelenést láttam a polcokon, meg régebbi könyveket a kedvenc antikváriumomban, hogy végül valamivel több könyvvel távoztam, mint amire számítottam. Innentől már tényleg marad nekem a könyvtárazás, de ezekkel a gyönyörűségekkel megleszünk egy darabig.

K. László Szilvia: Timitom - Gyerekkori nosztalgia a köbön

Öreg vagyok én már ehhez. De azért szép.

György Alida: Hármasszabály - Egy felnőtt világ gyerekszemmel

Gondban vagyok, minek nevezzem György Alida első kötetét. Mármint túl azon, hogy nagyon ütős bemutatkozás.

Csendélet Fekete gyémántokkal, és Jókai-fangirlködés

 

A mai könyvről nem fogok itt értékelést írni, két okból. Egyrészt azért, mert szeretemimádom Jókait minden ötoldalas leírásával, barokk körmondatával, avítt kifejezésével, hihetetlen cselekményelemével együtt, így képtelen lennék róla elfogulatlan értékelést írni. Másrészt meg ha meg is írnám - Jókairól már nagyjából minden el lett mondva, amit el lehet mondani, így nem hiszem, hogy sok újat tudnék részemről hozzáadni.

 

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten - Kalandos kisasszonyos krimi

 

Nehéz feladat vár ma rám, feleim... Már megint le kell húznom egy könyvet, amit mindenki imád.

 

Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra - Baráti gyanúk titkainak árnyékában

 

Kevés rosszabb érzés van annál egy könyvmolynak, mint csalódni egy nagyon várt könyvben.

 

Lovas Nagy Anna: Verazélet - Egy könyv, ami nem szivárványszínű

Van az úgy, hogy az ember próbál megszeretni egy regényt, de a regény makacsul ellenáll neki.