Karácsonyi meglepetések

Boldog Karácsonyt, feleim!

Tudom, hogy igazából holnap kezdődik az ünnep, de nálunk már megvolt az ajándékozás, szóval idén korán kezdtem. Az idei karácsonyi szabadságomat elég szűk családi körben töltöm, így két ajándékot kaptam, de azt a két ajándékot imádom.

Édesanyám gondban volt, hogy mit ajándékozzon nekem, ezért azt mondtam, bízza magát a Molyos kívánságlistámra - azzal engem mindig boldoggá lehet tenni. Így került hozzám a Mielőtt a kávé kihűl, amit már nagyon régóta szerettem volna beszerezni; általában nem szoktam borító alapján ítélni a könyvet, de ez annyira megfogott ezzel a grafikával és a tökéletes színharmóniával, hogy egyszerűen szerelem volt első látásra. Nyilván magára a könyvre vagyok kíváncsi, de emellett a tökéletes borító mellett nem tudok elmenni szó nélkül. Az ékszeres kazetta pedig nagybátyámék ajándéka volt; belül fekete bársonnyal bélelt, és annyira szép, hogy szinte fél az ember ékszert tenni bele. Díszhelyen lesz majd a könyvespolcomon.

Tudom egyébként, hogy csend volt itt mostanában, de ennek az az oka, hogy az elmúlt hetekben inkább angolul olvastam; befejeztem például Emily Carroll Through the Woods című csodás képregényes kötetét, ami annyira varázslatos, hogy nagyon. Eszméletlenül gyönyörű rajzok, a történetek meg úgy hideglelősek, ahogy vannak. Amellett elolvastam a Borderlands című 1990-es horrorantológiát, ami szintén nagyon tetszett, de kicsit gondban vagyok az értékelésével, mert maguk a történetek nagyon nehezen megfoghatók, így körülírni őket sem lesz egyszerű. De azért ezt a két könyvet nagyon ajánlom bárkinek, aki szereti a kevésbé hagyományos horrort.

Nem ez lesz az év utolsó bejegyzése, van még tervem erre a pár napra; de addig is szeretnék mindenkinek békés, szép Karácsonyt kívánni. Szóval viszlát legközelebb, és ünnepeljetek jót!

Íme még egy book haul

Üdv megint!

Tudom, csend volt mostanában a blogon, amiről egyrészt az Élet Dolgai tehetnek, másrészt meg az, hogy kissé alábbhagyott az olvasási kedvem - egyszerűen szünetet kellett tartanom a rengeteg könyv után, amivel az elmúlt két-három hónapban megismerkedtem. Arról nem is beszélve, hogy várnom kellett az oltási igazolványomra, így a könyvvásárlás elmaradt egy darabig (az online rendelésről meg tudjuk, hogy nem ugyanaz a hangulata). Tegnap és tegnapelőtt viszont végre beszabadultam a könyvesboltokba, és szabadjára engedtem a vásárlási kedvemet. Tulajdonképpen próbáltam kicsit spórolni, de annyi fantasztikus új megjelenést láttam a polcokon, meg régebbi könyveket a kedvenc antikváriumomban, hogy végül valamivel több könyvvel távoztam, mint amire számítottam. Innentől már tényleg marad nekem a könyvtárazás, de ezekkel a gyönyörűségekkel megleszünk egy darabig.

Halloween oldschool módra

Félelmetes Halloweent mindenkinek! Így négy nappal előtte is.

 

Novemberi előretekintő

Tudom, hogy elég frissek vagyunk még itt, de az a helyzet, hogy máris rengeteg tervem van, hová vigyem ezt a könyves blogot. Sok nagyszerű és kevésbé nagyszerű olvasmányom volt idén, és év végéig még mindenképpen lesz egy pár, úgyhogy már tervezgetem is, miről írjak ajánlót, véleményt, esetleg morgolódást. Nem árulom el, pontosan milyen könyveket tervezek még ide hozni, de megmutatom egy részét azoknak, amikre novemberben szeretnék itt sort keríteni.

 

Credo

Üdv mindenkinek.

Sokféle néven ismertek már az interneten, de az egyik legrégebbi a felhasználónevem egy könyves oldalon - Holdranéző. Maradjunk ennyiben. Tényleg gyakran nézem a Holdat, néha nem bánnám, ha ott is laknék, de az oxigént azért jobban szeretem. Egyébként momentán huszonakárhány éves vagyok, pszichológiát tanulok, de az első számú szerelmem az irodalom: vers, próza, esszé, tárca, színház, ötéves korom óta olvasok mindenfélét. Az első saját történetemet kilenc évesen írtam, és maradjunk annyiban, hogy látszik rajta. (Életkép: Holdranéző 16 évesen, amint könnyesre neveti magát azon a zseniális passzuson, hogy "Elárultak! Tudják, hogy más napjának tönkretétele árulásnak számít!") Hébe-hóba angol nyelvű zsánerfikciót értékelek, de hiányzott már egy felület, ahol csak magyarul elérhető könyvekről tudok beszélni, így született ez a blog. Küldetése dióhéjban: irodalmat értékelni, kibeszélni, dühöngeni róla, lelkendezni és ajánlani, nem csak magyar szerzőktől, de csak magyarul. Műfajilag mindenevő vagyok, a szórakoztató szemétre épp úgy ráharapok, mint a Pulitzer-díjra, nem szeretem viszont az előítéleteket, az öncélúságot. Úgyhogy egy-két értékelés (nem kritika, mert nem vagyok kritikus) után majd megtaláltok az atombiztos bunkerban. Remélem, egy-két érdekes gondolatot azért el tudok majd ejteni az internet kozmoszában.

Vitorlákat kibontani, indulunk!

Kép forrása: Pixabay