Ó, irgalom atyja, ne hagyj el. A csillámvámpírok után megkaptuk a csilláműrlényeket is.
Bő tizenhárom év késéssel érkeztem a buliba, de mentségemre szóljon, hogy amikor (pár évvel az első magyar megjelenés után) megkaptam ajándékba és el is olvastam Stephenie Meyer regényét, imádtam. Jó, ez nem mentség, de legyen mondjuk az a mentség, hogy azután évekig nem olvastam újra; és ahogy cseperedtem és tisztult, élesedett a világról alkotott képem, így is rájöttem, hogy enyhén szólva is tévedésben voltam, amikor ezt a könyvet jónak találtam. A könyv amúgy 90%-os pontszámon áll a Moly.hu oldalon, szóval innentől kezdődik részemről a széllel szembe köpködés.
Figyelem: végtelen hosszú ekézés következik.